Hinni a szemümknek

• 2010-07-08 22:42:04

• eagles4511 (hozzászólások: 0) Címkék: baleset, forma 1, nyilvános tévézés

Kezdetben annak örültünk, hogy 5 forintért kultúrházban nézni lehetett meccseket, ahol a színpad elé állított  állványon állt egy Munkácsi vagy Duna TV és annak tálcányi képernyőjén megjelentek a fiúk. Mi attól függően láttuk jól vagy kevésbé jól, hogy hányadik sorban jutott hely a nézőtéren. Azután annak örültünk, hogy mindent lakásunkba, szobáinkba hoz a televízió, kényelem, mondhatni Haway! Most pedig megint annak örülünk, hogy nyilvános helyen, teraszokon, ivókban, alkalmi lakodalmas sátrakban nézhetjük a világbajnokságot, mialatt a feleségek, ha gondolják, nézegessenek a nonstop bevásárlóközpontokban. És ha olyanunk van megint vadidegenekkel csókolózva örülhetünk a gólnak vagy valamiért nem akarunk hinni a szemünknek.

Például a híradóban látunk egy balesetet, ahol a jármű nekikoccant az előtte haladónak, majd áttért az úttest túloldalára és az árokban pihent meg. Következmény: az utasok egyike azonnal eltávozott az örök országutakra, a másik kirepült a járműből de a bal lábát még mindig keresik a szántóföldön. A kocsi vezetőjét pedig hegesztőpisztollyal és hidegvágóval szedték ki a volán mögül három darabban és most próbálják a kórházban összerakni.

Ezzel szemben vasárnap délben, a Forma 1 tanganyikai futamában Ripp Ropp, a Black Cic csapat tagja az ötödik kanyarban átrendezi a pálya vonalát, belefúródik a gumikülsőkből emelt biztonsági falba, először elrepül a lelátó fölött, majd autóstól hátraszaltózik a mögötte száguldó mezőny közepére. Négy kereke öt felé gurul, a motor szikrát szór, a kipufogó lángot vet, és földkörüli pályára készül vinni a roncsot, de azt a készenlét autóból páncélököllel megakadályozzák. A kocsi erre úgy zuhan a betonra mint egy palacsinta és még gödröt is váj magának. A mentők paplanernyős zuhanó ugrással érkeznek, de Ripp Ropp kiszáll a kocsi maradványaiból, leporolja az overálját és bosszús, hogy beütötte a könyökét. Váratlan vendég – morogja és még a sisakját sem veszi le..

Mi meg ámulunk és bámulunk.

Tovább »

Képvilág bajnokság

• 2010-06-19 17:54:07

• eagles4511 (hozzászólások: 3) Címkék: műsorvezetés, szekértés, világbajnokság

Így utólag már szerencsének érzem, hogy labdarúgó válogatottunk, annak rendje és módja szerint, régi jó szokásához híven, nem jutott ki a világbajnokságra. El tudja képzelni a kedves olvasó, mi lenne most Dél-Afrikában televíziósaink részéről előadva és mi történne a tévé, mármint szegény, közszolgálati Magyar Televízión új székháza tájékán?

Még rágondolni is rossz! Mert ha azt vesszük, hogy így, az erőviszonyokat tekintve elméletileg a 33. és 193. hely, azaz Afganisztán és a Zöldfoki Szigetek, között valóságos tévé karnevált rendezünk, mi, akiknek közük nincs hozzá! Kerül, amibe kerül!

Naponta háromszor felvezetnek, beharangoznak, tudálékoskodnak,  szakértenek, hangulatoskodnak, klippelnek, dalolnak és informálnak bennünket még akkor is, ha teszem azt – a hecc kedvéért – Nyasszaföld játszik Togóval az utolsó utáni helyek valamelyikéért.

De vittek magukkal műsorvezetőket, edzőket, játékosokat – legalább így jusson ki egyike - másika a nagy banzájra –  meg hírességeket, akiknek annyi közük van a játékhoz, mint „tehénnek a harangöntéshez”. De ott vannak és – bocsánat – szórakoznak az m1, meg m2 pénzén, vagyis a mi pénzünkön!

Olykor kórusban cikizik Maradonát, az angolokat vagy hollandokat, pedig foci ügyben Maradona meg azok a csapatok velük nem egy műfajt képeznek.

A kommentátorok – honnan lett ennyi egyszerre a sportosztály háza táján, ki tudja – pedig szövegelnek megállás nélkül ostoba, lényegtelen információkat. Egy példa nagyjából: „az argentín középpályás Gutiérrez, 2002-ben jobbhátvédet játszott, bizonyára emlékeznek rá a kedves nézők és most furcsa lehet, hogy a középpályán látják”! Csaknem szó szerint így hangzott el! Hát hogyne emlékeznénk erre a Gutiérrez fiúra, meg arra is, hogy, 8 éve egy sorral hátrább játszott. Magam sem tudtam, mi az isten volt olyan furcsa nekem ezen az argentin csapaton? Hát persze! Gutiérrez posztja! Mert máig elevenen él bennem is, hogy  nyolc éve jobbhátvéd volt. Szóval ilyenektől megy fel az agyvizünk!

Ha valaki a lelátón nyomna folyamatosan ilyen dumát mellettünk, az ötödik mondat után csak odaszólnánk, hogy „uram , mi lenne, ha néha befogná a pofáját és kussolna egy kicsit?”

A felejthetetlen 54-es vébét kibírtuk „csak” Szepesivel a rádióból, utána jól elvoltunk Angliában, például a Magyar- Brazilon Vitrayval, meg Vitárral, pedig ott volt csapat is! Most meg a tévéseink valósággal  szó szerint megszállták Dél-Afrikát a magyar nézők kedvéért. De amikor vége lesz ennek a maratoni futball cirkusznak, nagyon észnél legyünk a béketárgyalásoknál. Nehogy Dél-Afrika is elcsatoljon tőlünk valamit.                            

Tovább »

Amihez pofa kell

• 2010-06-09 16:33:14

• eagles4511 (hozzászólások: 3) Címkék: árvíz, csapás, gasztronómia, lakás, vacsoracsata

Nem szoktam nézni a „Vacsoracsatát”, ahogy nem néztem a „Hal a tortán” változatát sem ennek a nyugati tévétalálmánynak, hiszen mesterkéltnek, művinek, ennél fogva szánalmasnak éreztem. A miértre egyszerű a válasz.

Érdekes, hogy a magyar celeb világ, illetve akiket ott láthatunk (egyre többen lesznek, akiről fogalmam nincs, hogy kicsoda)  a látottak szerint olyan kéglit tudhat magának, hogy annak a Lakáskultúrában lenne a helye. Kivételt Benkő Dániel műdisznóólja képezett, ami biztosan valami olyasmi, de a rendező vagy gyártásvezető még rádobatott egy lapáttal.

És vásárolnak égbe, világba, mintha nem legutóbb panaszolták volna (már, akik) a bulvár médiának, hogy nincs miből megélniük és néha még takarítást is vállalnak – vagy Vacsoracsatát! – a brutálisan alacsony nyugdíjuk, illetve kevés foglalkoztatásuk miatt, „Csakhogy szűköcskén megélhessenek”.

Úgy főznek, mint egy profi séf és olyan recepteket valósítanak meg, ami az összes extrém vendéglátóban étlapra kerülhetne. Ezek az egyszerű magyar valakik (modellek, sportolók, dumagépek, alul játszatott színészek, meg ilyesmik) bebizonyítják, hogy nálunk mindenki  gasztrofenomén, aki a legszürkébb kedden vagy szerdán is emeletes menüket képes előállítani. Azután jön a szervírozás, a buli!

Abból  kiderül, hogy a forgatókönyvírók életszerű,  értelmes beszélgetést már nem tudnak kreálni, hanem marad a nagy semmi és végül a finálé, az ének, a tánc és a pontozás.

Magam azt gyanítóm, hogy mindezzel ellentétben néhány képsort leszámítva amolyan Győzikés műkégliben játszódnak az események, ahol minden sorra kerülő elkészíti a szerep szerűen betanult és bepróbált csinálmányait, aztán eljátsszák, amit el kell, felveszik 1-2 nap alatt a hétre valót és nyomatják.

Akinek tetszik, nézze! Ízlés dolga! Mint ahogy az is ízlés dolga lenne vagy lett volna, hogy ez az operett Kánaán ne kerüljön műsorba akkor – kis szünet kibírható – amikor az ország fele vízben áll, családok ezreinek nincs mit enni, fertőző az ivóvizük és a házaikban derékig érő  vízben állnak kétségbeesetten, mert mindenük odavan.

A javakban dúskálás esténkénti orgiáit nem mutatni egy vagy két hétig csak szolidaritás vagy jóérzés kérdése lett volna. De ilyen az üzletpolitikában nem ismeretes.     

Tovább »

Marketing mixelők

• 2010-06-07 22:23:05

• eagles4511 (hozzászólások: 0) Címkék: műsor, nézettség, siker, tévézés

Marketingnek nevezzük az agyszülemények azon csoportját, amelyek célja eladni mindent! Azt is, ami eladhatatlan. Illetve eladhatatlan lenne egy normális világban. De ez a világ nem normális ezért a legelképesztőbb ötletek is biztos sikerre számíthatnak.

Ebben a folyamatban a tévécsatornák járnak az élen: először felkeltették a „csak a rossz hír jó hír” érdeklődési ingerenciát, most pedig itt van ennek a továbbfejlesztett változata, az „ami rossz, az a jó”, teljes sikert ígérve.

Az előzőre jó példa, hogy tragikus, már-már víz-országgá válásunkban egy centi apadás nincs, de a járványok lehetőségének és a közelgő megadrágulásnak már úgy örülnek a híradók szerkesztői, mint majom a farkának.    

A „jó a rossz” stratégiához viszont új taktikai változatokat alkalmaznak.

Az egyik: jó előre beharangoztatják édes testvérükkel, a bulvár sajtóval, hogy megszűnik a nem kívánatos kibeszélő, hogy vége a Barát okoskodásának, de a műházigazdák mű házibulija is megy a „levesbe” és a salgótarjáni topfamília is partvonalon kívülre kerül végre, asszonyostól, gyerekestől, koporsóstól, mert nézettsége nem azt hozza, amit vártak tőle.

De előbb jön a csavarszaltó! A felvett részek még műsorba kerülnek, sűrítményként! A hétfői kiosztásban szinte egymásba érnek a „búcsúzó” műsorok, hátha épp agóniájuk okán felszökik a nézettségük! Amelyikkel ez történik, annak nyilván megkegyelmeznek! Ez olyan, mintha a kiállított focistát még bent hagynák 10-15 percre a pályán, hátha megjavul. 

A másik: kiderült, hogy a Stohl Andrással futó darabokra hetekkel előre  elfogytak a jegyek a színházban, ezért lehet, hogy mégis ő fogja vezetni az X - faktort. Mert a mondás szerint „semmi sem lehetetlen, ami lehetséges”! 

Ha így haladunk Farkas Péter indul majd birkózó versenyeken és Ambrus Attila lesz a hoki válogatott kapusa. Csúcsnézettség, illetve a telt ház tuti! Sőt! Moldova látomása volt  szatirikus kisregényében a Börtönválogatott. Megfontolandó. Elvégre zsúfolt lelátó a tét!

Vagy: közepesen ittas vezetők autóversenye a Hungaroringen! De játszunk tovább! Állítólag a klasszikus időkben többször előfordult, hogy elromlott fontos zár kinyitásához profi „mackóst” hoztak.  Ő kinyitotta, de spanyolfalat kért, eltakarni a műveletet. (Ma már ilyenre nincs szükség, mert jönnek terepjárósok és egyszerűen kirántják az ajtót helyiségestől)  De azon is érdemes lenne elgondolkodni, hogy nagystílű gazdasági bűnözőkből ( csaló, sikkasztó, visszaélő, hamisító, megvesztegető, hűtlen kezelő, végkielégítő, stb.) lehetne alakítani a kormány mellé egy tanácsadó testületet. Ők ugyanis azért tudhatnak valamit a  kiútkereséséről. Más megoldás nemigen mutatkozik 

Tovább »